A tetőn, a falakon és a padlón át a fűtési energia 50-60 százaléka távozik egy átlagos családi házból. Ez a veszteség jó hőszigeteléssel negyedére-ötödére csökkenthető, ami akár meg is felezheti a fűtésszámlát, így a beruházás 5-10 éven belül biztosan megtérül. Innentől kezdve nem kérdés, hogy miért is szigeteljük a házainkat. Arról azonban, hogy mit is kell átgondolni, mielőtt belefogunk, már annál inkább érdemes beszélni. Szigetelés? Csak kívülre!
Mindig a külső felületeket szigeteljük! A falak belső felületeinek szigetelése nem ajánlott, hiszen ezzel elveszítenénk a teherhordó falak hőtároló kapacitását. Ráadásul a szigetelés mögött könnyen beindulhat a penészképződés.
Biztosítani kell a szigetelés, valamint a falak víz- és páravédelmét is, mert a nedvesség nagyságrendekkel rontja a szigetelőképességet.
Az épület hőgazdálkodását negatívan befolyásolják a hőhidak, amik az épület sarkain, kiszögellésein, illetve a különböző szerkezeti elemek találkozásánál képződhetnek. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő elem elvezeti a hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a penészesedéséhez is hozzájárulhatnak. Helyes szigeteléssel azonban könnyen kivédhetjük őket.
Végtelen választék a piacon
A szigetelőanyagok megválasztásánál az ár mellett a környezetvédelmi érdemes figyelembe venni. A legelterjedtebb szigetelőanyag a polisztrol, de ízlésünk szerint választhatunk akár kőzetgyapotot, fagyapotot, cellulózt, papírőrleményt.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kiválasztott szigetelőanyag megfeleljen a tűzvédelmi előírásoknak. Erről érdeklődjünk a gyártónál vagy a forgalmazónál!
A talajhoz közeli részek szigetelésére válasszunk az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny anyagokat!
Ne adjuk 10 cm alá!
A szükséges szigetelés vastagsága mindig komoly kérdés. A főszabály az, hogy minél vastagabb, annál jobb, ez azonban nem fokozható a végtelenségig. Nagyon általános szabályként vehetjük alapul, hogy a szigetelés a falakon legalább 10-12 cm, a tetőn pedig inkább 20-25 cm legyen. A pontosabb meghatározáshoz tájékozódjunk a gyártók által közzétett táblázatokból. Ezekből általában könnyen kiolvasható, hogy az adott termék mennyivel csökkenti a különböző falazatok hőátbocsátási tényezőjét.
A szigetelés vastagságán azért sem igazán éri meg spórolni, mert a szigetelőanyag ára általában kb. 1/3-a a teljes beruházási költségnek. A többit az állványozás, a munkadíjak, egyéb anyagok teszik ki. Egy pár centivel vastagabb anyag tehát nem fogja jelentősen megdrágítani a szigetelést, viszont nagyon sokat hoz majd vissza a gázszámlában!
Így szigeteljük a tetőt!
A mennyezet hőszigetelése a legegyszerűbb, házilag is elvégezhető feladat, ha padlás van fölötte. Ilyenkor a hőszigetelést egyszerűen csak le kell teríteni, és gondoskodni valamilyen egyszerű, járható borításról.
Tetőterek szigetelésénél ajánlatos olyan anyagot használni, amelynek kifelé eső oldala alumínium fóliával borított, hogy a nyári hősugaraktól védje a belső teret. A szerkezetben kialakuló páralecsapódás ellen védekezzünk a párafékező fóliával, amit a belső burkolat vagy a vakolat alá kell tenni.
forrás: energiaklub.hu
